Századunk sportágai várják a gyerekeket

Profi és hobbi sportolók is örömüket lelhetik a Jégsátorban, az újbudai építkezéseket azonban sokan nem látják szívesen

Válogatott sportolóink is üdvözlik a jégsátor létrehozását a budafoki DunaFok Szabadidőparkban, a Duna-parton. A sportlétesítmény szerintük azért is fontos a gyerekeknek, mert a korcsolyázás az egyik legkomplexebb módon ható sporttevékenység, amely fizikailag és fiziológiailag egyaránt hat az emberi szervezetre. A jégkorongozás még ennél is többet ad a gyerekeknek, tudtuk meg ismert válogatott játékosoktól, akik nagyon örülnek, hogy Budafokon jégsátor épül a fiatal sportolni vágyók és a lakosság számára.

A korcsolyázás az egyik legkomplexebb módon ható sporttevékenység, amely fizikailag és fiziológiailag egyaránt hat az emberi szervezetre. Az izmokat és ízületeket leginkább deréktól lefelé dolgoztatja meg, így elsősorban a láb- és farizmokat erősíti direkt módon. A jégkorongozás még ennél is többet ad a gyerekeknek, tudtuk meg ismert válogatott játékosoktól, akik nagyon örülnek, hogy Budafokon jégsátor épül a fiatal sportolni vágyók és a lakosság számára.

Kangyal Balázs 237-szeres válogatott jégkorongozó a jégen nőtt fel, ezért kicsit elfogultan tudott csak beszélni a sport szépségeiről. „Melengeti a szívemet, hogy Budafokon, ahol gyermekkoromat töltöttem, egy jégsátor épül. Ha belegondolok abba, hogy ma Budapesten hány jégpálya van, amit tudnak használni a gyerekek, akkor körülbelül még hússzal kevesebb, mint amennyire igény van. És itt most nem feltétlenül a jégkorong szerelmeseire gondolok, hanem mindenkire, aki szeretne például jégtáncolni vagy éppen csak korcsolyázni” – mondta a MAC Budapest Jégkorong Akadémia vezetőedzője. Hozzátette, hogy a környezet, ahol a sátor épül, csodálatos, közel vannak a lakótelepek, ahonnan csak egy pár perces sétával elérhető lesz a pálya mindenki számára. Kutatások bizonyítják, hogy a hideg levegőben történő sportolás jó hatással van az immunrendszerre, így a szervezet ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben. „Ennél komplexebb sport, mint a jégkorongozás, nincs a világon, hiszen itt egy vékony pengén kell csúszni, miközben egy ütővel egy gumikorongot a kapuba kell eljuttatni úgy, hogy az ellenfél ezt minden irányból meg akarja akadályozni, de a csapattársak ott vannak és segítenek. Szerintem ezzel mindent elmondtam” – tette hozzá Kangyal Balázs.

A külső szemlélő számára elég férfias sportnak tűnhet a jégkorong, erről kérdeztük Marton Tibort, aki korábban a női válogatott szövetségi kapitánya is volt. „Higgyék el, hogy ez a sport nem olyan kemény, mint amilyennek látszik. Azt javaslom, hogy amelyik kislány szeretné, próbálja ki bátran, hatalmas élmény lesz számára” – mondta a MAC utánpótlás vezetőedzője. Most a női válogatott az A csoportban van a világ legjobb tíz válogatottja közül. „Minden csapatsportnak a nevelő hatása nagyon komoly, ezért a gyerekek szocializációja erősödik a jégen” – tette hozzá.

1963-ban egy legendás jégkorongozót fedeztek fel a városligeti jégpályán, pedig ő csak csúszkálni járt oda, mert a szomszédban lakott. Mészöly András a Postásnál kezdett el korcsolyázni, ezt követően, 1968-ban a Fradihoz igazolt, és velük sorozatban tíz felnőtt magyar bajnoki aranyérmet szerzett, majd négy év kihagyást követően nyakba került a tizenegyedik is. „Nagyon örülök annak, amikor egy jégpálya épül, mert az elmúlt negyven évet végigéltem abban, hogy örökké csak ígéretek voltak, hogy különböző jégsátrak épülnek. Szegény Fradi 1968 óta arra vár, hogy saját jégpályája legyen, de még mindig nem épül meg, ezért bárhol, ahol egy új jégpálya épül, annak én nagyon örülök” – mondta a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának tagja. Hozzátette: „együtt érzek azokkal a gyerekekkel, akik szeretnének korcsolyázni, de a szülőknek problémát jelent a munka és az iskola után elvinni a gyermeküket edzésre a lakóhelyüktől messze eső sportlétesítményhez. Jól látni, hogy ebben a kerületben sok a gyerek, és most már lehetőségük lesz iskola után vagy esetleg tanítási időben csak kisétálni a Duna-partra és korcsolyázni egy jót” – mondta a legendás sportoló.

Spiller István válogatott jégkorongozó jelenleg sportújságíróként és utánpótláskapus-szakedzőként dolgozik Németországban és Magyarországon. „Gyermekkoromban, amikor elkezdtem korcsolyázni, itt a Dunán tudtunk csak gyakorolni, amikor befagyott. Nagytétényben nőttem fel és a Kempelen Farkas Gimnáziumba jártam, ezért amikor edzés volt, hosszú órák mentek el az utazással. Nagyon jó látni, hogy a kerületi gyerekeknek lesz most egy saját jégsátruk” – mondta Spiller István. Hozzátette, hogy az ilyen jégsátraknak köszönhetően a magyarországi szezon is jobban ki tud majd tolódni, így több idő lesz a felkészülésre és a meccsekre. A sport jótékony hatásairól a válogatott edző is csak hosszasan tudott beszélni. „Rendkívül összetett ez a sport, amit ha kis korban elkezdenek a gyerekek, akkor hatalmas előnnyel indulnak az életben. Itt egyszerre kell gyorsnak, erősnek és ügyesnek lenni, ami megtanít sok helyre figyelni” – mondta a szakedző.

A jégfelületre egyre nagyobb igény van, amit az is bizonyít, hogy egyre több gyerek szeretne valamilyen jégsportot űzni. A Szent István Sportiskolában egyedülálló jégkorcsolya-oktatás folyik, évente három osztályt indítanak, ahol minden tanuló hokizik. „Egyre nagyobb az akarat és a lehetőség is a jégkorongoktatás iránt. Évente 60-70 diák végez nálunk a sportiskolában” – mondta Orbán Attila, az intézmény vezetőedzője. „Ebben a sportban megvan minden, ami leköti a mai gyerekeket: a gyorsaság, a technikai elemek és a speciális elemek, de a legfontosabb, hogy csapatban dolgozhatnak, és együtt érhetnek el célokat és sikereket” – mondta a Hatvani Gigászok szakmai igazgatója.

(Viszkocsil Dóra)