A Budapesti és Kereskedelmi Iparkamara (BKIK) és a hozzá csatlakozó tíz vállalkozói érdekképviselet ismét arra kéri a törvényalkotót, hogy törölje el a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2021-től hatályos szigorítását és helyette tárgyalja a széles körű szakmai vita során létrejött újraszabályozási javaslatot.

Közleményük szerint Nagy Elek, a BKIK elnöke levélben kérte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét: járjon el az MKIK alapszabálya szerint és hívja össze a szervezet elnökségét, hogy határozatot hozzanak a kata szabályozásának ügyében. Az országos kamara alapszabálya ugyanis előírja, hogy elnökségi állásfoglalás szükséges, ha a kamara a gazdaság egészét, vagy a vállalkozók széles körét érintő jelentős ügyben alakít ki véleményt. Parragh László MKIK elnök ezzel szemben nem kérte az elnökség állásfoglalását javaslata benyújtásakor, ezzel pedig megsértette az alapszabályt, amivel súlyosan csorbítja a kamarai rendszer hitelességét – írták.

A BKIK ugyanakkor az MKIK elnökségi döntésének hiányában is javasolja a kata szabályok újragondolását és több más vállalkozói érdekképviselet támogatásával arra kéri a törvényalkotót, hogy az MKIK elnökének nem szabályszerű eljárása ellenére fontolja meg a BKIK 7+1 pontos javaslatát, amelyik mind a vállalkozók, mind a kormány igényeit kielégíthetik.

A BKIK javasolja, hogy 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, afölött vezessenek be egy 15 százalékos új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több társadalombiztosítás jogviszony is. A BKIK elképzelhetőnek tart egy olyan változatot is, hogy három különböző átalányadó- mértékhez (25 ezer, 50 ezer, 75 ezer forint) három eltérő százalékos adósáv tartozzon, például 12,5 százalék, 15 százalék és 17,5 százalék.

Javasolják azt is, hogy járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak! Egy gyerek után legalább havi 5 ezer, két gyermek után havi 10 ezer, 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő katából levonni.

A BKIK egyetért azzal, hogy a munkaviszony katás vállalkozássá történő átszerződése társadalmilag nagyon káros, így ennek visszaszorítására egyedi új szabályt célszerű hozni. Javaslatuk szerint két éven keresztül 40 százalékos különadó terhelje azt az új katás jogviszonyt, amelyben az egykori munkavállaló volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést.

A budapesti kamara szerint meg kell erősíteni az ellenőrzést a katás szabálytalanságok kiszűrésére, és ehhez a NAV kapjon plusz költségvetési forrásokat, hogy a rendelkezésére álló eszközöket – mint például az online beérkező számlaforgalom elemzését – hatékonyan fel tudja használni. A rendelkezésre álló adatok szerint a szabályosan katázók vannak többségben, akiknek a megbélyegzése, büntetése társadalmilag igazságtalan és gazdaságilag is káros – közölte a budapesti köztestület.

A BKIK javasolja azt is, hogy a katánál vonják vissza a 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40 százalékos különadóra vonatkozó szabályt.

A BKIK 7+1 pontos javaslatához számos vállalkozói érdekképviselet csatlakozott, többek között a Magyar Gyáriparosok Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Adótanácsadók Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, valamint a Magyar Színházi Társaság.

forrás: https://22.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/201031/ismetelten-kata-felteteleinek-modositasat-kerik-vallalkozoi