A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok (1–2. században épült római „villa rustica”, vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja.
római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. század folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.

török hódoltság másfél évszázada (1541–1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat a később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök váltotta meg. 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt három részre osztva a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat is szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben – a romló épületállapot miatt – szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum. Jelenleg (2018) újabb felújítás zajlik, zárva tart.

A kastélypark a Déli Vasút megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. A valamikor a falu szélén megépült vasútállomást a park egykori területrészén

forrás: http://www.imm.hu, https://hu.wikipedia.org