Lovak, flamingók, Édes Mackó

Japán stíluselemekkel díszíti a belső tereket a Gádor iskola egykori diákja

A belsőépítész Csővári Linda falakat mozgat és funkciókat cserél, tereket alakít, amelyeket tartalommal, színekkel és fénnyel tölt meg. A letisztult japán stíluselemeket részesíti előnyben, megoldásaiban az egyszerűségre és minél kevesebb anyag felhasználására törekszik. Az ő „keze nyomát” is viseli többek között az állatkertben működő Édes Mackó kürtőskalács cukrászda, a Kiscelli utcában lévő AKG iskola, a budai Várban a lovarda és a főőrség épülete. Csővári Lindával arról beszélgettünk, miért esett a választása a belsőépítészetre, milyen feladatok jelentik számára a legnagyobb örömet, és melyik munkája a legkedvesebb számára.

A belsőépítész középiskolásként a nyár egy részét a Zebegényi Képzőművészeti Szabadiskolában töltötte a barátnőjével. Tanév közben rajzszakkörökbe járt, így a Budai Rajziskolába is, ahol Kokas László volt a mestere. A nyári táborokban kezdett el mélyebben érdeklődni a művészetek iránt, amellett, hogy nagynénje textil-, édesapja, Csővári György szilikátipari formatervező művész.

– Számomra Zebegényben nyílt ki a világ. Az érettségi után az Iparművészeti Egyetemre jelentkeztem (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, MOME – a szerk.), ahol építészként végeztem. 2011-ben a Mart tervpályázatán I. helyezést értünk el Demeter Ágotával, így első nagy közös munkánk FLÓ Architects iroda néven az aquaMART szaniter bemutatóterem kialakítása volt – mesélte Linda. Hozzátette: sokkal közelebb áll hozzá a középületek belső tereinek megalkotása, mint egy-egy lakást otthonná varázsolni. Részt vett olyan komplex munkákban, mint a lovarda új részeinek és a főőrség épületének belsőépítészeti tervezése.

– Mindkettő monumentális projekt volt. Örömet szerzett, amikor Ágotával megbízást kaptunk egykori középiskolám újabb épületének belső tervezésére, mert a hagyományosan oktató Gádor Általános Iskola után mást jelentett nekem az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium – a szerk.): szabadabban tanulhattam, oldottabb légkörben fejlődhetett a személyiségem. A gimnázium általános iskolai épületében olyan tereket tervezhettünk, ahol a gyerekek úgy érzik magukat, mint ha otthon lennének. A szoros határidő és a hatalmas terület ellenére is nagyon szép feladat volt – emelte ki egyik kedvenc munkáját a belsőépítész, aki az Édes Mackó cukrászda tervezésénél a lovak és flamingók közelségén kívül azt is élvezte, hogy elsősorban gyerekeknek alkot, ahogy legutóbb a csepeli napközis tábor és a bölcsőde kialakításánál is.

(Tamás Angéla)