Kategória:

Kedves Olvasó! Kerületünkben a szőlő- és borkultúra eredete egészen a római korig nyúlik vissza. Tény, hogy Budafok az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb borkereskedelmi központja volt, a saját szőlő termesztésén és a borászaton túl. Nem utolsósorban az építőkő bányászása révén kialakult, közel 100 km-es pincerendszer tette erre alkalmassá. Budafok-Tétény szőlészeti, borászati hagyományainak elmesélésében nincs avatottabb, mint Garbóci László helytörténész, a kerület díszpolgára, aki alább összefoglalta, miért is igazolják az évszázadok, hogy Budafok a legméltóbb a Budapest Bornegyede címre. “Pannonia provinciában a III. század második felében kezdődik a hivatalos szőlőművelés. Aurelius Probus császár engedélyezi a hazánk területén állomásozó légióknak – békeidőben...

Nagy várakozással siettem a vasárnapi Idegenvezetők világnapján vezetett budafoki sétára, hiszen az egyik programpontja a Törley mauzóleum megtekintése volt. Ezzel a látvánnyal mintegy 40 éve tartozom magamnak, mivel akkortájt fiatal kismamaként Albertfalván laktam, s többször felkaptam a fejem a Budafoki hegyvonulat csúcsán álló jellegzetes építmény láttán, melyről csak később, elköltözésünk után tudtam meg, hogy a Budafok felvirágoztatását jelentősen meghatározó személyiségének, a pezsgőgyár alapító Törley Józsefnek a síremlékét rejti. Törley József pedig ugyancsak kapcsolható a legutóbb lezárt bejegyzéseim, Szabadka híres szülöttei sorába. Törley József, az akkor Szabadkához tartozó, önálló községi joggal nem rendelkező Csantavéren született a földműveléssel foglalkozó egykori 1848-as...