A Nagytétényi Polgári Kör és a Német Nemzetiségi Önkormányzat megtartotta hagyományos találkozóját, amelyen a nagytétényi svábok kitelepítésének 74. évfordulójára emlékeztek, és koszorút helyeztek el ebből az alkalomból a Nagytétényi Sváb Emlékműnél. A Nagytétényi Sváb Pikniken részt vett Karsay Ferenc polgármester, Csiszár Zsuzsanna helyi önkormányzati képviselő, Kovács Tibor rendőrkapitány és kerületi díszpolgárok is. A program bevezetéseként Lászlóné Varga Éva, a kerület díszpolgára, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd a Südoffen Blaskapelle Zenekar közreműködésével az emlékezők közösen elénekelték a magyar Himnuszt és a magyarországi németek himnuszát.
Dindi István helytörténész (képünkön) beszédében hangsúlyozta: a német szakirodalom a magyar svábok kiűzéséről beszél, ami pontosabb megfogalmazása annak a tragédiának, amit kitelepítésként emlegetünk. Ez Nagytétény számára azért is nagy veszteség volt, mert a svábok már a 18. század végén megteremtették itt a szőlőkultúrát, majd a filoxéravész után elindították az őszibarack-termelést, és a munkájukra büszke lehetett az egész ország. Ezért is megbocsáthatatlan, hogy a második világháború után, a kollektív bűnösség elve alapján, megalázó módon marhavagonokban hurcolták el őket az országból.
Ezt követően Ugrin-Farkas Tamara, az Árpád Utcai Német Nemzetiségi és Nyelvoktató Általános Iskola diákja mondott verset német nyelven, majd Csepeli Péter olvasta fel egy Felvidékről kitelepített magyar gondolatait. A megemlékezésen felszólalt Szirtes Edit, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki a pandémia és a kitelepítés időszaka között vont párhuzamot. Mint mondta, a rossz idők gyakran elszakítanak minket egymástól. Nagy László és Babits Mihály szavait idézve a szeretet és az összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Karsay Ferenc polgármester beszédének a felszabadítás és a felelősség gondolata adta a vezérfonalat. Emlékeztetett: a második világháború után a fasiszta diktatúra alól ugyan felszabadítottak minket a szovjetek, de itt maradtak és kommunista diktatúra következett. Egy személyes élményét felidézve elmesélte, hogy amikor a kommunista osztályharc kiteljesedett, a nagyszüleit kitelepítették a Hortobágyra, pedig csak annyi volt a bűnük, hogy módosabb gazdáknak számítottak. Mint mondta, ez az osztályharc érte el Nagytétényt is, ahogyan az egész országot. – Nem véletlen, hogy amikor otthon elhangzott a felszabadítás kifejezés, nagyapám hangsúlyából érezni lehetett, hogy itt valami egészen másról volt szó – emlékezett a polgármester. Karácsony Gergely főpolgármesterre utalva felhívta a figyelmet arra, hogy ma a baloldal egyik miniszterelnök-jelöltje azt találta mondani, „fel kéne szabadítani Magyarországot”. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ezt már megtették a szovjet katonák úgy, hogy közben elűzték a svábokat. A mostani úgynevezett „felszabadítók” azonban inkább hoznának külföldről idegen anyanyelvűeket. – Nekünk az a felelősségünk, hogy elmondjuk a gyerekeinknek, unokáinknak, a jövő generációinak, legyenek fenntartásaik a felszabadítást emlegetőkkel kapcsolatban. A hazánkat ugyanis mi magunk tudjuk felszabadítani, a szabadságunkat megőrizni, ehhez nincs szükség keleti vagy nyugati hatalmakra. Legyünk a saját sorsunk gazdái! – zárta a beszédét a polgármester.
A megemlékezés közös koszorúzással és a Szózat eléneklésével zárult.
(VH)
forrás: https://budafokteteny.hu/hir/a-kitelepitett-svabokra-emlekeztunk-nagytetenyben
Vélemények