Kategória:

A parkban 42 szobor, emlékmű vagy más alkotás látható, amelyeket az 1945-1989 közötti kommunista kultúrpolitikai igényei és elvárásai szerint állítottak fel Budapest utcáin és közterein. Megtekinthetők többek között a “Magyar-szovjet barátság” és a “Felszabadulás” allegorikus emlékművei, munkásmozgalmi személyiségek és a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak szobrai, valamint több gigantikus alkotás. Itt található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenko kapitány, Kun Béla és sok más, “kommunista hős” emlékműve, amelyek ma már mind egy letűnt korszakra emlékeztetnek, az utókort pedig óva intik attól, nehogy ismét efféle diktatúrát hozzanak létre vagy tűrjenek uralkodni maguk fölött. A Főbejárat kapuzata hatalmas, szoc-reál épületet idéz, mögé...

A délről a Tétényi-fennsíkhoz csatlakozó 200 m magas, szabdalt felszínű terület legnagyobb részét, a növekvő beépítettség ellenére ma is erdő borítja. A vidéket a tatárok elvonulása után IV. Béla a németeknek adományozta, hogy a teljesen elpusztult vidék ne maradjon parlagon. Az itt létrejött és a XV. századig fennállt középkori település neve Kána volt. A XVIII. századi újratelepítéskor a betelepülő svábok „Kanaer Wald”-nak (Kánai erdő) nevezték. Az 1847-től használatos Kamaraerdő a német „Kammerwald” elnevezésből származik. Ez részben a régi német név torzulásából, illetve onnan ered, hogy a terület évszázadokig a királyi Kamara (kincstár), illetve Buda város erdőbirtoka volt. Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával a német Kammerwald magyar tükörfordítása lett a...