Szabó Gabi megírta új könyvét

A változó világban megváltozott a kommunikáció is

Szabó Gabit nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a számára legérdekesebb szakma képviselői kevés nyilvánosságot kapnak, ezért 2019-ben megírta a Szóvivők című könyvet. Alig egy év múlva újra kiválasztott magának tizenegy vezérszónokot, és Szóvivők újratöltve címmel idén megszületett a második könyve is. Bár a sorozat harmadik része is lassan aktuális lenne, a Rádió Bézs szerkesztő-műsorvezetője már az év elején máson is törte a fejét. Kiváló embereket – többek között néhány szóvivőt – maga köré gyűjtve szeptember 17-én létrehozták a Jövő Kommunikációja Alapítványt (JKA), amely körül azóta pezseg az élet.

Szabó Gabit, az alapítvány egyik megálmodóját, a kuratórium elnökét a friss szervezetről, elért eredményeikről és jövőbeli terveikről faggattuk.

– Milyen célokat tűztek maguk elé?

– Ma a kontinensek és államok vezetői egy irányban kommunikálnak választóikkal a Twitteren, a Facebookon és az Instagramon keresztül. Ezekből a rendszerekből azonban hiányzik a hagyományos újságírás fontos részét képező hírmagyarázat, amely segít a befogadónak az adott hírt a hírfolyamban elhelyezni és helyesen értelmezni, ezért az információ nem válik tudássá. A mai fiatalok okosak és tettrekészek, otthonosan mozognak a digitalizált világban, azok a szóvivők, sajtóreferensek, újságírók viszont, akikkel összefogtunk és az alapítványt létrehoztuk, évtizedeken keresztül nagyon-nagyon jól tudták működtetni a kommunikációt a saját területükön. Nekünk abban lehet fontos szerepünk, hogy a már bevált, régebben jól használt kommunikációt megismertessük a nálunk fiatalabb korosztállyal, a mai fejlett, lendületes, új szellemiségű technikai kütyükhöz tegyük hozzá generációnk tapasztalatait és tudását, azaz a magas szintű technikához biztosítsuk a szellemi hátteret.

– Már eredményekről is be tud számolni, vagy inkább a tervekről kérdezzem?

– Három hónap nagyon rövid idő, kezdeményezéseink még folyamatban vannak. A JKA új kommunikációs tantárgyak modernebb formájával szeretne hozzájárulni a magyarországi szóvivőképzéshez, amit elsőként a Metropolitan Egyetemnek ajánlott fel. Javaslatot tettünk arra, hogy Puskás Tivadar születésnapja, azaz szeptember 17. hivatalosan legyen a Magyar kommunikáció napja. Budafokon élek, iskolába is itt jártam, egyik vágyam, hogy az itteni középiskolák, különösen a BNAG diákjainak segíthessünk a kommunikációban, átadhassuk tudásunkat, a nagy álmom pedig, hogy létrehozzuk Magyarország első kommunikációs múzeumát.

(Tamás Angéla)